2012. november 18., vasárnap

SÜLT HALACSKA SPENÓT ÁGYON

Áhh.. be vagyok rágva! Ebben a szörnyű időben, amikor kint is minden sötét, nem lehet normálisan lefotózni az ételeket. Hova tegyem a tálat, a tányért, azt az illatosan gőzölgő finomságot, amit sikerült megalkotnom? Sehol egy kis természetes fény.. ááá.. megőrülök ettől. Nem szeretem a novembert, és kész! Természetesen tudom mi a megoldás erre a problémámra, és már folyamatban is van ennek a megvalósítása.. már csak pár hét.. és remélem ragyogni fognak a kész ételeim! ;-)

Sztí látogatott el hozzám vasárnap, amit egy tökéletes lehetőségnek tartottam arra, hogy kipróbáljak egy új halas receptet. Spenótágyon sült halat készítettem, és mennyei lett.. pedig én egyedül csináltam!! :) Ezt adjátok össze! ;-)

Mélyhűtött spenótleveleket vettem, amit előfőztem. Ezzel kibéleltem a sütőtálat, és szárított fokhagymával, sóval szórtam meg. Reszeltem erre egy kis sajtot, majd rátettem erre a két szép szelet filézett halat. Erre szórtam hal fűszert, ismét egy réteg reszelt sajtot tettem rá, majd jöhetett egy kis citrom és a paradicsom. Zsupsz ment a sütőbe, és fél óra múlva már be is járta a kis lakásomat a sült illata.

Bár én így magában ettem meg a spenótos halat - a köret nem az én műfajom - Sztínek készítettem hozzá erőleves-, és tyúkhúsleves kockával főtt rizst. Imádta az ebédet, és én is elégedett voltam. ;-) Nem is tartott olyan sokáig az elkészítése, és a mosogatást is későbbre hagytam..  Mosogatógépet szeretnék!!! Igazán megszánhatna a Mikulás.. :(.. ;-)



2012. november 17., szombat

EGY DÉLUTÁN ÁCIVAL ÉS CÉZANNE-NAL

Az úgy volt, hogy Áci felajánlotta, hogy szombaton sütne-főzne ebédet, majd miután a kajakómából is kipihegtük magunkat, sétáljunk el a Szépművészetibe - már egy ideje terveztük, hogy megnézzük a Cézanne kiállítást. Én azonnal bólogattam helyeselve az ebéd felajánlásra. Amikor Ácihoz érve megkérdeztem mit segíthetek, csak annyit mondott, hogy hagyjam alkotni. :) Vagyis elnézést, de most kivételesen új recepttel nem szolgálhatok. Természetesen nem bírtam ám tétlenül, és kötelességemnek tartottam legalább lelki támogatást nyújtani a rakott zöldség elkészültéhez. Hát beszéltem, és meséltem, és csicseregtem a konyhában tüsténkedő Ácinak..:)



Az ebéd isteni lett, alig maradt belőle pár kanállal..  :)



Cézanne festészete számomra érdesnek, erősnek, néha erőszakosnak hatott, a finom átmeneteket nélkülöző, éles, határozott, színek közötti határokkal.  A festő rajongója ugyan nem lettem, de az ecset kezelése, és az akvarelljei lenyűgöztek; a pasztell színei, és az a kevés színfolt amit ezeken a képeken használt, olyan nyugalmat és magabiztosságot sugároztak, ami maradandó emlékké tette a kiállítást.

Búcsúzom Tőletek egy csendélettel, Cézanne konyhájából:


-kcz-







2012. november 5., hétfő

DE HÁT HOGY FŐZZEK, HA ELZÁRTÁK A GÁZT?


Jajj, jajj, na de mégis hogy? Erre nem voltam felkészülve..

Mint kiderült a társasházban 5 teljes napra elzárták a gázt, mert szerelések folynak.. hát hogy fogok így sütni-főzni?

Rakjak tüzet a szoba közepén..?

:((

Azt hiszem salátáznom kell..


2012. november 3., szombat

GASZTRO LAPOK

Volt időm az elmúlt két napban megnézegetni egy-két magyar gasztro lapot. Mind csodásan színes, és egy oldalon több recept is van; természetesen az ételek fotóival együtt, amikből egy-kettőbe mindig szerelmes leszek. Sajnos mégis csak egyetlen lapot tudtam értékelhetőnek minősíteni. Mégpedig azt, amelyikben olyan ételek voltak, amiket én is elfogyasztanék, és amik nem voltak túlbonyolítva, és megbolondítva olyan zöldségekkel és fűszerekkel, amik nálunk nemigen kaphatóak, nehezen beszerezhetőek, illetve amiktől idegenkedem.. pl. a szőlős, szirupos forró mártás a krumplin és húson.

Van egy olyan papír minőség, amiből, ha az újság készül, én azért megveszek. Németországban, a reptéren volt szerencsém egy ilyen gasztro újsággal találkozni, és bevallom, nem a tartalma, hanem a minősége miatt vettem meg a lapot.. én már csak ilyen vagyok, nem kell azért kinevetni. Azóta azért a tartalmát is átvizslattam, és ami az ételek között első látásra megfogott, az a polenta volt, ugyanis ilyet még soha nem ettem - ahogy a gerslivel is csak pár hete ismerkedtem meg.

Bár nagyon hirtelen kijelentés ez most tőlem, és lehet, hogy végig se gondoltam rendesen ezt, de a közeljövőben készítek majd pl. sült fűszeres, kecskesajtos polentát, készítek majd tengeri halat spenót ágyon, és ha egyszer sikerül összeszednem minden bátorságomat, és tényleg lesz rá időm, akkor elkészítem életem első burgundiai marharaguját (boeuf bourguignon) is, mert már csak a recept elolvasásától elkezdtem szédelegni.. és vágyom az ízére, de nagyon. :)



Az édességekkel valahogy nem sikerül megbarátkoznom.. olyan pökhendien néznek ki ezekben az újságokban is..;-) és ez nekem nem nagyon tetszik.. :))