Az úgy volt, hogy megéheztünk Marseilles-ben. A kikötő mellett kerestünk egy olyan kajáldát, ami nem hambi-árulda, de nem is drága étterem. Benyitottunk hát az első szimpatikus kocsmának kinéző, de sültektől illatozó kis helyre. Olyan szépet láttunk az elsőként megpillantott bácsi tányérján, hogy nem akartunk már tovább menni.
A pult mögött álló pasas amolyan Taxi-című-film-főszereplője-féle :) figura volt, aki éppen egy 3-4 éves kis szöszke lányt tartott a kezében. Odasétált hozzánk, és miután kértük az étlapot, ő kiment a kirakatba, behozta onnan a két hatalmas krétával telefirkált táblát, rátette ezeket az előttünk lévő székekre, és közölte, hogy voilá, ez az étlap. :)
Photo by Naky - http://www.facebook.com/
A főételek megérkezése előtti rágcsa egy hatalmas tál olívabogyó volt, és az egy pohár bor helyett egy kancsónyit kaptam.. Ha az olívához még baguette-t is ettem volna, akkor már ennyivel is beértem volna.
Photo by Naky - http://www.facebook.com/
-2-630.jpg)
Photo by Naky - http://www.facebook.com/
De megérte várni, mert ilyen szépségeket ettünk:
Photo by Naky - http://www.facebook.com/
Photo by Naky - http://www.facebook.com/
Igazán jól esett nekünk ez a házias fílingű vendégszeretet, legszívesebben megpaskoltuk volna a pasi hátát, amikor elbúcsúztunk.
Örök emlék marad. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése